my content

Hirdetés

1945. január 27-én a Vörös Hadsereg felszabadította az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábort


1945. január 27-én a Vörös Hadsereg felszabadította az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábort





Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta, ami Krakkótól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a zsidó volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150 000 lengyel, 23 000 ezer cigány, 15 000 ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.


Monostori Árpád YouTube csatornája


A táborok:

Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, amely az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára, és megközelítőleg 70 000 ember, főleg lengyel és szovjet hadifoglyok halálának színhelye volt.

Auschwitz II. (Birkenau), megsemmisítő tábor, eredetileg 50 000 hadifogoly elszállásolására és dolgoztatására épült, később ez 200 000-re emelkedett. Itt épült a tábor első gázkamrája, amit a meszeletlen téglák miatt „vörös háznak” hívtak, később egy nagyobb, lemeszelt „fehér háznak” nevezett kamrát is építettek. Az első 500-700 míg a második 800-1000 ember közös kivégzését tette lehetővé.

Auschwitz III. (Monowitzi koncentrációs tábor), az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált.

Roma tábor, 1942. december 10-én Himmler parancsot adott a szinti és roma emberek gyűjtésére is. Őket a birkenaui táborhoz csatolt, elkülönített „cigány családi táborba” helyezték, főleg építőmunkát végeztettek velük. Körülbelül 23 000-en érkeztek ebbe a táborba, ahol nagy részük meghalt alultápláltság, tífusz és üszkösödés miatt.


A meggyilkolt áldozatok pontos száma nem ismert. Az Auschwitzhoz tartozó kisebb táborokkal együtt a legújabb becslések 1,1–1,6 millióra teszik.


Mint minden német koncentrációs tábort, az auschwitzi táborokat is Heinrich Himmler SS-e működtette. A tábor parancsnoka 1943 nyaráig SS-Obersturmbannführer Rudolf Höß (gyakran „Hoess”-nek írják), később Arthur Liebehenschel és Richard Baer volt. Höß részletes leírást adott a tábor működéséről a háború utáni kihallgatása alkalmával, és önéletrajzában is. 1947-ben akasztották fel az Auschwitz I. krematóriuma előtt. A nők parancsnoka Johanna Langefeld, Maria Mandel és Elisabeth Volkenrath volt.


Mintegy 700 fogoly kísérelt meg szökést az auschwitzi táborokból fennállása alatt, ebből körülbelül 300 volt sikeres (kb. 40%).


A szokásos büntetés a szökési kísérletért az éhhalál volt.


Forrás:
Wikipédia


Évfordulónaptár:
Január 27 - Események - Évfordulók


Vissza az előző oldalra


Hirdetés