my content

Hirdetés

1881. július 11-én született Zerkovitz Béla magyar slágerszerző

1881. július 11-én született az egyik legnagyobb magyar slágerszerző, a kortársai által kigúnyolt, a kommunista kultúrpolitika által tiltólistára tett, mégis mindig töretlen népszerűségű Zerkovitz Béla. Az MTI Sajtóadatbank portréja a komponistáról:


Zerkovitz Béla


Szegeden született. Édesanyja Goldmark Károly tanítványa volt a Zeneakadémián, így otthon állandóan körülvette a zene, a "művészetekből" első élményét a cirkuszban szerezte. Középiskolásként tanult hegedülni, de "zenei antitalentumnak" minősítették és eltanácsolták, amit ő nem vett zokon, inkább maga képezte magát a zongora előtt. A Műegyetemen kitüntetéssel szerzett építészmérnöki diplomát, első dalát két vizsga között a feszültség levezetésére írta Integrál Böske címmel, majd egy egyetemi rajzórán született a Katóka, szívem szép Katája. Egy olasz tanulmányút után restaurátorként dolgozott, részt vett a Királyi Palota helyreállításában is, de rendületlenül komponált. Minden bátorságát összeszedve egy előadás után, a kapuban mutatta be szerzeményeit a Fővárosi Orfeum igazgatójának, aki lámpafénynél átnézte, majd az épületben eljátszatta dalait és tehetségesnek minősítette.


A dicsérettől megtáltosodott Zerkovitz ontotta a slágereket, amelyeket a kor legnépszerűbb komikusai és dizőzei énekeltek. 1910-ben a Hulló falevél országos sláger lett, a népszerűség mellé az előadó művésznő kezét is elnyerte. 1911-ben első operettjét is bemutatták és a világhír is szárnyára kapta, Európa egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjévé vált. Szerzeményeit játszották Bécsben, Berlinben és Amerikában, Milánóban személyesen Puccini gratulált neki. A Tanácsköztársaság idején a politikában járatlan zeneszerző a Vörös Hadsereg számára is írt toborzódalt, emiatt egy időre külföldre menekült.


Szíve és a közönség azonban hazahívta, s ő ekkor fogott igazán a slágergyártásba. Neve a biztos siker zálogának számított, a színészek versengtek érte, hogy felléphessenek darabjaiban. A színházbolond Zerkovitz több alkalommal volt színigazgató. A Royal Orfeumot a legdivatosabb helyek közé emelte, zenekarokat, zsonglőröket szerződtetett, elhozta Pestre a híres zenebohóc Grockot és a "fekete párducot", Josephine Bakert, akinek több dalt írt. A békés és boldog családi életet élő slágerkirály 1948. október 23-án halt meg.


Elképesztően sikeres pályafutása során megteremtette a magyar kuplét, közel 800 dalt, 36 operettet és két filmzenét komponált. Slágerei önálló életet élnek, ismertebbek, mint ő maga, jó néhányról már nem is tudjuk, hogy az ő szerzeménye. (Mi muzsikus lelkek; Asszonykám, adj egy kis kimenőt; Látta-e már Budapestet éjjel; Az egyiknek sikerül; Lehoznám néked a csillagokat és így tovább.)


Ilyen sikernek persze irigyei is akadtak: háta mögött Lopkovitznak csúfolták, gúnyolták dalainak verkli-monotóniáját, meg-megbicsakló szövegeit. Az ötvenes években a kispolgári csökevények megtestesülésének, giccsnek minősült és a tiltott kategóriába sorolták, csak azok a művei kaptak kegyelmet, amelyeket kínnal-keservvel az osztályharc szolgálatába lehetett állítani. Az idők múlásával megítélése enyhült, ma pedig a színházak egyre-másra újítják fel a kasszasikert ígérő Zerkovitz-operetteket.


Dátum: 2011.07.11
Hírforrás: MTI


Képforrás:
Zerkovitz Béla - Wikimedia Commons


Évfordulónaptár:
Július 11 - Események - Évfordulók


Vissza az előző oldalra


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

A bejegyzés ellenőrzés után kerül be!

Hirdetés