my content

Hirdetés

1848. április 7-én alakult meg az első független, felelős magyar kormány

1848. április 7-én alakult meg Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével az első független, felelős magyar kormány.





A felelős magyar kormány felállítása már a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának március 3-i felirati javaslatában szerepelt, amelyet a felsőtábla március 14-én fogadott el.


Az országgyűlés két táblájának küldöttsége március 15-én Bécsbe utazott, hogy az uralkodó elé terjessze az alkotmányos átalakulást sürgető feliratot, s egyben követelje Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását.


V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldöttséget, de a lényegi döntéseket hozó Államtanács a leirat tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét.


A válságos helyzetben végül a király szóbeli belegyezésével István nádor nevezte ki Batthyányt.


Később aztán e "legális, de nem lojális" lépés miatt vonta az udvar kétségbe az ekkor kezdődött események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort.


Batthyány március 23-án terjesztette kabinetjének névsorát az alsótábla elé, a sietség miatt több jelöltjének beleegyezését nem volt ideje kikérni.


Az első felelős magyar kormány elnöke gróf Batthyány Lajos, belügyminisztere Szemere Bertalan, az Ausztriával való viszonyok minisztere herceg Esterházy Pál, pénzügyminisztere Kossuth Lajos, hadügyminisztere Mészáros Lázár, közlekedési minisztere gróf Széchenyi István, kultusz és nevelésügyi minisztere báró Eötvös József, földművelés és iparügyi minisztere Klauzál Gábor, igazságügy-minisztere Deák Ferenc lett.


A kormánynak négy főnemes és öt köznemes tagja volt, összetétele a korabeli politikai irányzatokat és felfogásokat tükrözte.


Batthyány március 24-én Bécsbe utazott a felelős minisztérium megalakításáról szóló törvénnyel.


A válaszul kapott, az Államtanács által készített királyi leirat fenntartotta a kancellária felügyeletét a kormány felett, csak a hivatalban lévő nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére.


Követelte továbbá az osztrák államadósságok egy részének átvállalását és a magyar bevételek befizetését a közös kincstárba, s feleslegesnek minősítette a magyar hadügyminisztérium létét.


A leiratot a pozsonyi ifjúság máglyán égette el, Pesten zavargások törtek ki, Batthyány pedig tiltakozásul bejelentette lemondását.


Az Államtanács március 30-án visszakozott: csak amellett tartott ki, hogy a nádor sérthetetlensége csak a mostani nádort illeti meg, valamint hogy csak az uralkodó nevezheti ki a tiszteket és dönthet a hadsereg határon túli felhasználásáról.


A dokumentumot március 31-én olvasták fel a pozsonyi országgyűlésben, ujjongó lelkesedés közepette.


Batthyány április 2-án benyújtotta a kormány névsorát a nádornak, az uralkodó pedig április 7-én írta alá Bécsben a dokumentumot.


Április 10-én az esti órákban gőzhajón megérkezett V. Ferdinánd és felesége Pozsonyba.


Másnap reggel a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai: Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák és Esterházy Pál letették az esküt, s ezzel hivatalba lépett Magyarország első felelős kormánya.


Évfordulónaptár:
Április 7 - Események - Évfordulók


Képforrás:
http://hu.wikipedia.org


Vissza az előző oldalra


Hirdetés