my content

Hirdetés

1989. október 20-án az Országgyűlés elfogadta a választási törvényt, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot


1989. október 20-án az Országgyűlés elfogadta a választási törvényt, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot



A Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából összegyűlt emberek a Kossuth téren
Budapest, 1989. október 23
MTI Fotó: Manek Attila


Az 1989. októberi alkotmányozás során az 1985-ben megválasztott parlament először a Nemzeti Kerekasztalon történt megállapodás alapján módosította az alkotmányt. Bekerült az alaptörvénybe, hogy az ország államformája parlamentáris köztársaság, amely független, demokratikus jogállam. Az alkotmány tartalmazza a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmi ágak szétválasztását, a népszuverenitás, a többpártrendszer, az emberi jogok, valamint a törvények uralmának elvét. Az alkotmány 1989. október 23-án, az 1956. évi forradalom kitörésének 33. évfordulóján lépett életbe, és ezen a napon kiáltotta ki Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök Budapesten a Parlament erkélyéről a Magyar Köztársaságot. Aznap több helyszínen koszorúzást tartottak, este a Kossuth téren 100-150 ezren vettek részt a nagygyűlésen.


A rendszerváltozás folyamatában a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon fogalmazták meg, majd fogadták el 1989 szeptemberében az úgynevezett sarkalatos törvényeket, köztük az új választójogi törvényt, amelyet az Országgyűlés 1989. október 20-án fogadott el 286 igen szavazattal, 20 nem és 24 tartózkodás mellett. Az 1989. évi XXXIV. törvény szerint a magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületből, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az (akkor még) 4 százalékos, az 1994-es választás óta már 5 százalékos küszöböt. A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.


43 év után, 1990. március 25-én rendezték meg Magyarországon - e törvény alapján - az első szabad, többpárti országgyűlési választás első fordulóját, amelyen 34 párt és 1623 jelölt (ebből 199 független) "szállt ringbe" a több mint 7 millió 798 ezer választásra jogosult szavazatáért. Az első forduló során 4 millió 900 ezren járultak az urnákhoz, a részvételi arány 65,10 százalékos volt. A négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a területi listákon 6 párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKGP, az MSZP, a Fidesz és a KDNP. Az 1990. március-áprilisi szabad választások megtartása megerősítette az újjászületett polgári demokráciát.


Forrás: MTI

Dátum: 2014.október 20


Évfordulónaptár:
Október 20 - Események - Évfordulók
Október 23 - Események - Évfordulók


Vissza az előző oldalra


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

A bejegyzés ellenőrzés után kerül be!

Hirdetés