my content

Hirdetés

Apor Vilmos


Apor Vilmos magyar vértanú püspök


Apor Vilmos


1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmos magyar vértanú püspököt.


Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. - Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök.


A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Édesapja báró altorjai Apor Gábor (1851-1898), az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Fidele (1863-1934). A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1918-ban nevezték ki plébánosnak; tényleges papi hivatása ekkor vette kezdetét. Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, templomot újított föl. 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság betiltotta az iskolai hittanoktatást, a szülők mozgósításával elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.


A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is őreá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával. Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.


A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945).


1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik - a halálos golyó - a hasüregbe hatolt be. A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.


Forrás:
Apor Vilmos - Wikipédia


Évfordulónaptár:
November 9 - Események - Évfordulók


Vissza az előző oldalra


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

A bejegyzés ellenőrzés után kerül be!

Hirdetés